A periorális diszfunkciók felismerése

Periorális diszfunkció alatt az orofaciális izmok nem funkcionális mozgásait értjük. Fő formái a szájlégzés, a különféle helytelen nyelési minták, valamint a túl intenzív ajak- és m.mentalis működés. A myofunkcionális diszfunkciók közé sorolhatók még az ujjszopás, a körömrágás, az ajakszorítás és ajaknyalogatás, valamint a fogszorítás és a csikorgatás. Ezek az erők mind negatív hatást gyakorolnak a fogakra és az arcfejlődésre is. A korai felismerés és kezelés révén elkerülhetők a szabályozási célból végzett foghúzások, minimálisra csökkenthető a recidívák száma, előnyösen befolyásolható az arcfejlődés.

Hogyan ismerjük fel a diszfunkciókat?

Tekintsük meg először az optimális állapotot. Az alábbi képeken semmilyen izomdiszfunkció nyoma nem fedezhető fel. Az arc harmónikus, mind a maxilla mind a mandibula megfelelően fejlett, az ajkak fedik a fogakat, a fogazat szabályos.


A továbbiakban segítséget kapnak ahhoz, hogyan diagnosztizálhatják a különféle diszfunkciókat, melyek az esetek többségében felelősek a szabálytalan fogazatért, s melyek kezelés nélkül lehetetlenné teszik bármely szabályozás stabilitását. A diagnosztikai lépések a letöltéseknél ki is nyomtathatók.

1. Nyitott nyugalmi szájtartás

Az ajkak nyugalmi állapotban nyitva vannak, sokszor nem fedik a fogakat, a nyelv lekerül a maxillából. A helytelen nyelvpozíció - miután megszűnik a nyelv felső fogívet kitartó ereje - nyitott harapást, felső frontfog-torlódást, elégtelen arcfejlődést eredményez. Gyakran társul hozzá szájlégzés, akadályozott a normális harapás-rágás tevékenység, a fogsorzáródási problémák és a renyhe ajakizomzat miatt hangképzési nehézségek jelentkezhetnek.

2. Szájlégzés

Ellenőrizzük, hogy képes-e a páciens az orrán keresztül lélegezni! Amennyiben nem, küldjük a beteget fül-orr-gégész kollégához, hogy tisztázzuk a nasalis obstrukció meglétét, ill. annak okát. A probléma hátterében gyakran megnagyobbodott orr- vagy torokmandulák, orrsövény ferdülés vagy allergia áll. Előbb ezeket kell kezelni. A szájlégzés -akárcsak a nyitott szájtartás- helytelen nyelvpozíciót eredményez. A következmény is hasonló: a maxilla alulfejlettsége miatt hosszúkás, keskeny arc, nyitott harapás, torlódás, harapási/rágási nehézségek, hangképzési problémák.
Szájlégzés
Következmény: nyitott harapás

3. Helytelen nyeléstípusok

A normális nyelés zárt szájjal indul, a periorális izomzat minimális aktivitása figyelhető meg, a nyelv felfelé mozdul a premaxilla irányába. Ez korrekt ívformát és jó fogvezetést eredményez. Minimális a kompresszió a TM ízületeken. A helytelen nyelésnek több formája ismert. Általában elmondható, hogy ilyenkor a periorális izomzat nagyon aktív, a nyelv lefelé mozdul, miközben a mandibula hátranyomódik, megterhelve ezzel az állkapocs ízületeket. A leggyakoribb nyelési anomália a nyelvlökéses nyelés. Ilyenkor a nyelv - a fent említett jellemzőkön túl - kinyomódik a két fogsor közé.
Normális nyelés

Nyelvlökéses nyelés

Ugyanez a folyamat lejátszódhat bizonyos hangok képzése közben is. Ilyenkor interdentális szigmatizmusról beszélünk. Következmény: szűk maxilla és felső torlódás a helytelen nyelvpozíció, alsó torlódás a nyelvlökés miatt, hangképzési nehézségek a rossz fogsorzáródás következtében.
Nyelvlökéses nyelés
Következmény: nyitott harapás, alsó/felső torlódás

A nyelvlökéses nyelés okai a túl rövid frenulum, a csecsemők cumisüveges táplálása, a cumizás és az ujjszopás.

Ellenőrizzük, hogy megfelelő hosszúságú-e a frenulum

Viszonylag gyakori rossz szokás az ajkak beharapása, beszívása, szorítása vagy felfúvása nyelés közben, ami szintén negatív hatást gyakorol a fogazatra. A helytelen nyelvpozíció szűk, alulfejlett maxillát okoz, míg az ajkak beszívása, beharapása vagy felfúvása a fogak bedőlését, torlódását, eredményezheti.
Arcfelfúvás nyelés közben Ajakszorításos nyelés
Az ajakbeharapásos nyelés és a fogazatra gyakorolt hatása.

Vizsgáljuk tehát meg a páciens nyelését!
Figyeljünk arra, hogy nyelés közben aktív-e a m. mentalis, illetve a fent említett diszfunkciók valamelyikét produkálja-e a páciens!
nyelés szárazon
nyelés vízzel
nyelés szájterpesszel

4. A musculus mentalis túlzott aktivitása

A szájkörüli izmok aktivitása szintén nem kívánatos, hisz komoly hatást gyakorolnak a fogazatra és az arcfejlődésre. Ilyenkor a mandibula alulfejlett, az alsó fogak torlódnak, bedőlnek, tengelyállásuk megváltozik, torzióba kerülnek.
túl aktív m. mentalis alulfejlett mandibula alsó fogtorlódás, torzió

5. Egyéb, a fogazatra hatást gyakoroló rossz szokások: ujjszopás, ajakharapdálás, ajaknyalogatás, körömrágás, fogszorítás, -csikorgatás

Ezek közül az ujjszopás az egyik legrombolóbb rossz szokás, hisz az elsődleges károkon túl (nyitott harapás ott, ahol az ujját tartja a gyerek), helytelen légzés és nyelvlökéses nyelés alakulhat ki tőle, ami további problémákat generál (helytelen nyelvpozíció, alulfejlett maxilla, torlódás alul és fölül egyaránt). A rendellenesség súlyossága nagyban függ az ujjszopás intenzitásától és időtartamától.
Feltétlenül le kell szoktatni a gyereket az ujjszopásról még a maradó fogazat megjelenése előtt!
   
   

 

e-mail: info@fogvedo.hu